Elmélkedés a Szűzanya 2018. november 25-i üzenetéről
A Boldogságos Szűz Mária a mi időnkben, napjainkban jön el hozzánk. Buzdít bennünket, hogy a nekünk ajándékozott idő ne legyen hiábavaló számunkra. Az idő olyan, mint az üres edény, amely arra vár, hogy jócselekedetekkel töltsük meg. Jól ismert Szent Ágoston mondása: Az emberek azt mondják, hogy jó vagy rossz az idő. Mi vagyunk az idő. Olyan az idő, amilyenek mi vagyunk.
Katekézis – 2018. augusztus 3.
A katekézist Fra Ante Vučković tartotta.
A szentírás nem súlyos filozófiai nyelven íródott, hanem egyszerű, emberi, mindennapi nyelven szól, és ez sokaknak talán túlságosan is egyszerűnek, banálisnak tűnik. Isten igéje egyszerű, de egyidejűleg nagyon mély is. Ludwig Wittgenstein osztrák filozófus azt mondta: Isten igéjének nincsen alja. Mindig mélyebbre és mélyebbre juthatunk benne. A víz is egyszerű dolog, nélküle mégsincs élet. Amit Isten teremtett, az mind egyszerű, de mégis nagyon mély.
Elmélkedés a Szűzanya 2018. október 25-i üzenetéről
Valaki azt mondta, hogy Istennek könnyebb volt lejönni az égből a földre, mint fejünkből a szívünkbe jutnia. A szívben történik az Istennel való igazi találkozás. Isten hallja szívünkből fakadó imáinkat. Szívünk lehet sebzett, zárt, beteg, süket és néma. Szívünknek gyógyulására van szüksége. Isten kegyelmére van szükségünk ahhoz, hogy megengedjük Istennek, hogy a szívünkbe költözzön.
Elmélkedés a Szűzanya 2018. október 25-i üzenetéről
A kapcsolatok remélt szereplői az üzenet sorrendjében a következők:
1. Gyermekek, az Istenhez húzó, az Istennel személyes kapcsolatba kívánkozó gyermekek. Ezek mi volnánk, ti, kedves olvasók, és reményem szerint én is. A Szűzanya nagyon pozitívan közelít hozzánk. Drágának nevez. Ő, mint szentek közül a legelső, az Isten felől néz ránk. Az ő szemével tekint végig sokaságunkon. Értékesnek, drágának, kiválasztottnak tart minket.
Katekézis – 2018. augusztus 2.
A katekézist Fra Ante Vučković tartotta.
Az idei Mladifest jelmondata alatt van egy rövid idézet Lukács evangéliumából: Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az írásokat. Isten igéje sokkal mélyebb annál, mint amit első hallásra megértünk belőle. Isten igéjét akkor értjük meg igazán, ha találkozunk a Feltámadottal, és Ő megnyitja az értelmünket.
Úgy hallgassátok, most Lukács evangéliumát (Lk. 10, 25-37) mintha először hallanátok:
Kedves Magyarok! 1956-ban tizennégy éves voltam, amikor Budapesten kitört a forradalom, és a magyarok lelke fellázadt a kommunizmus igája ellen. Nagy figyelemmel kísérük az eseményeket, és ma is emlékszem a hírekre arról, hogyan folyt Budapest utcáin azoknak a vére, akik az oroszok ellen harcoltak. Gyógyszert és más adományokat gyűjtöttünk a harcoló magyaroknak. A magyarok bátorsága adott erőt nekünk lengyeleknek is ahhoz, hogy a kommunista hatalom ellen forduljunk.
A ti népetek ma nemzeti ünnepet ül. Egy olyan történelmi eseményt ünnepeltek, amely meghatározza identitásotokat. A mai időkben a kultúra és az identitás válságát éljük. Ha az ember nem tudja szinte még a saját nevét sem, nem ismeri a saját kultúráját, nagyon könnyen manipulálhatóvá válik. Ezért nagyon fontos, hogy ismerjük a gyökereinket. Kell, hogy emlékezzünk. Fel kell tudnunk idézni a régi időket. Hiszen, ha nem lettek volna az előttünk mások, hol lennénk most? Hol lennénk most, ha nem lettek volna azok, akik befogadtak, megerősítettek minket?
Sajnos a fiatalok többsége az elsőáldozást és a bérmálkozás követően eltávolodik az egyháztól. Én is úgy döntöttem, hogy nincs szükségem Istenre, elég vagyok én önmagamnak. Egy fontos dolog volt az életemben: a sport. Az volt a célom, hogy a világ legjobbja legyek. Perfekcionista vagyok, tehát mindent megtettem azért, hogy elérjem ezt a célt. Egyetlen dolog lebegett a szemem előtt: a siker. Minden mást értéktelennek tekintettem, és semmi egyéb nem szerzett örömet. Nagyon szigorú voltam magamhoz.
Elmélkedés a Szűzanya 2018. szeptember 25-i üzenetéről
Elmélkedés a Szűzanya 2018. szeptember 25-i üzenetéről
