Elmélkedés a Szűzanya 2019. június 25-i üzenetéről
Elképzelem, hogy hogyan születnek a havi üzenetek.
Ránéz a végtelen a végesre,
a transzcendens az immanensre,
lenéz az ég a földre,
ránéz a napba öltözött asszony a földhöz ragadt emberre,
lenéz Mária az egyházra,
a tökéletes a tökéletlenre,
a patrónus a pártfogoltakra.
Amit onnan nézve lát, ahhoz szabja üzenetét, mert látja és tudja, hogy mikor mi a legfontosabb az embernek.
Az első, amit mond, hogy számít ránk. Ezt üzeni: köszöni, hogy válaszolunk a hívására.
A levegőben is érződik – a politikumban is, a klíma alakulásában is, az emberek és nemzetek indulataiban is, no meg a Mammon láthatatlan mágnásainak a megnyilvánulásaiban –, hogy valami készül. Ezt a valamit jellemzi Mária azzal, hogy új időkre készít fel bennünket.
Mit kér? Hogy erősek legyünk a hitben és állhatatosak az imádságban, hogy a Szentlélek általunk munkálkodhasson és megújítsa a föld színét.
Hitet és imát kér tőlünk. Hitet, hogy szemünket a végtelen jóságra, Istenre függesszük, nagy bizalommal viseltessünk Isten iránt, legyünk meggyőződve róla, hogy az Isten továbbra is Gondviselőnk és üdvösségünk előmozdítója. A Vele való kapcsolattartásunk eszköze az ima. Fontos, hogy vágyjunk egyre közelebbi kapcsolatba kerülni az Atyához, akiről Jézus kijelenti: Atyám szüntelenül munkálkodik, én is munkálkodom. (Jn 5,17) A munkálkodó Atyának az embereket üdvösségre vezetni kívánó terve van. Mi meg hitünk, imáink által az ő munkálkodásába kapcsolódhatunk bele. Még megjegyzem, hogy hitünk és imáink feltételezik egymást. Erős hitünk imában fejeződik ki, de az is igaz, hogy imádkoznunk kell erős hitért. (Vö. Hiszek, Uram, hiszek … segíts hitetlenségemen!)
Az üzenet további része folytatja a gondolatsort. Isten munkatársainak tekint minket, életsorsunkkal terve van. Valamiképpen – közvetve vagy közvetlenül – részeltet minket aratási munkájában. Húzódozásnak nincs helye. Vagy a szolgálati papság részesei vagyunk, vagy – és legtöbbünk ide tartozik – az úgynevezett „királyi papság (általános papság)” részesei. El kell jutnunk a társadalmi rétegekig, el emberi miliőnk hajszálerejéig, és okosan, a megcélzottak befogadóképességéhez mérten kell tanúságot tennünk arról, ami van, és Istenről, aki van. Körülbelül ezt adja értésünkre Mária, aki így folytatja üzenetét: Az erős hit és az állhatatos ima azért kell, hogy a Szentlélek általunk munkálkodhasson és újítsa meg a föld színét. Együttműködés a háromságos Istennel – ez a feladatunk. Vagy másképpen fogalmazva, ti keressétek az Isten országát, minden szükségeset megkaptok hozzá – tanítja Jézus a hegyibeszédben.
Amikor a Szentlélekkel való együttműködésről elmélkedünk, hogy életté váljék bennünk ez az együttműködés, nem kell kevesebbre gondolni, mint a pünkösdi történésekre. A Lélek hatalmas erőt képvisel, de számít a vele való együtt munkálkodásunkra.
A világ számos helyén történnek ma is előre ki nem számítható történések. Mindig az Isten ujját (azaz a Szentlelket) kell megsejtenünk ezek forrásaként.
Veletek imádkozom a békéért, amely a legértékesebb ajándék, noha a sátán háborút és gyűlöletet akar. Mária megerősíti, hogy a Teremtő ellen lázad a bukott teremtmény, a jézusi béke ellen lázad a gonosz, a jézusi békét támadja ezerféleképpen, hogy békétlenséget szítson a kultúrák között, a nemzetek között, s ezek az ellenségeskedések végül gyilkos fegyveres akciókban csapódjanak le. Tovább menve támad a család, az élet, a közösségek ellen. A krisztusi béke a legértékesebb ajándék, hirdeti a Goszpa. A mindenkit szerető, mindenkinek a javát akaró Jézusé, aki csak a bűnt támadja, az embert nem.
Az üzenet még egy buzdítást tartalmaz: Gyermekeim, legyetek az én kinyújtott kezem, és büszkén járjatok Istennel. Nem más ez, mint hogy Mária meghív bennünket, mindnyájunkat munkatársainak. Gondoljuk végig, hogy ki az, aki munkatársának hív: a napba öltözött asszony, akit az Isten trónján álló Fiú megkoronázott, azaz nagy hatalommal ruházott föl. Aki elfogadja a felé nyújtott kezét, az hatalmas erővel lép szövetségre. Az Egyház anyjának az oldalán teljesít szolgálatot, amely Egyházon a pokol kapui sem vesznek erőt.
Fogjuk meg hát ennek a nagyhatalmú Anyának a kezét, és vele együtt, az ő biztos vezetésével építsük az Isten országát!
Gyorgyovich Miklós
