Elmélkedés a Szűzanya 2019. szeptember 25-i üzenetéről
A napokban a templomban megállított egy ember, és ezt mondta: Megfigyelted, hogy egymásután másodszor kéri a Szűzanya, hogy imádkozzuk a rózsafüzért? Meg kell vallanom, hogy nem tudatosult bennem. De ha az úrnak igaza volt, akkor utóbb immár harmadszor hívja fel Mária figyelmünket a szentolvasó imádkozására. Nem akarnék leragadni ennek az imafajtának az elemzésénél, mégis azt gondolom, hogy egyszer ki kellene már fejtenem, hogy mit gondolok róla. Próbálom rövidre fogni.
Az ember viszonya az imához a röpimától a zsolozsmázásig terjed. Egyfelől igaz a jézusi mondás: mennyei Atyátok tudja, mit kértek, mielőtt megfogalmazódna bennetek. Másfelől az is igaz, hogy „szüntelenül imádkozzatok”. A skálán belül számos imamód helyezkedik el, közöttük a szentolvasó is. Egy ismert teológus szerint a rózsafüzér csak az ima előszobája, Pietrelcinai Szent Pio pedig naphosszat, csaknem folyamatosan ezt imádkozta. Egyes források szerint naponta hatvan! rózsafüzért mondott. Egészen elképesztő Nemde?
És az én véleményem? Szerintem a rózsafüzér a kicsinyek imája, abban az értelemben, ahogyan Jézus használja, amikor megfogalmazza: Hálát adok neked, Atyám, hogy elrejtetted ezeket a bölcsek előtt, de kinyilatkoztattad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, így tetszett neked. Mária szeretne minket a fenti értelmében kicsinyeknek látni, ezért ajánlja figyelmünkbe olyan nyomatékosan a szentolvasót.
Nézzük a szándékokat. Csak saját beosztásomról tudok beszámolni. A szándékokat az üdvözlégy szavaihoz teszem hozzá: imádkozzál érettünk bűnösökért… Az első tizedet szűkebb-bővebb családunkért mondom. A másodikat a magyarokért, vezetőiért, kicsit az EU-ra is gondolva. A harmadikat saját közösségünk egy kiválasztott tagjáért, no meg az ifjúságért, a negyediket az ismert és ismeretlen papokért, apácákért, az ötödiket ezért a bűnös és békétlen világért, a keresőkért, az áldozatokért és az elkövetőkért mondom.
Megvalósul közben az is, amit a papunk mondott: legfontosabb a papokért és a jó halál kegyelméért imádkozni. Ugyanis a miatyánkok végét megtoldom: küldjél munkásokat aratásodba. A jó halálért pedig minden üdvözlégyben szó esik: most és halálunk óráján.
Mit kér Mária? Ma arra hívlak benneteket, hogy imádkozzatok a szándékaimra azért, hogy segíthessek nektek. Gyermekeim, imádkozzátok a rózsafüzért, és elmélkedjetek a rózsafüzér titkairól, mert ti is az életetek folyamán örömöt és bánatot éltek át. Azt kéri, hogy imádkozzunk a szándékaira. Imádkozzunk azért, hogy az emberek megtérjenek. Azért, hogy bemutathassa őket fiának, Jézusnak. Azért, hogy a békétlen világ tagjai megtérjenek. Hogy az emberek felhagyjanak bűnös életmódjukkal. Az istenkeresőkért.
Az előzőekben azt igazoltam, hogy a rózsafüzér tartalmazza mindazokat a szándékokat, amelyeket tőlünk kér a Szűzanya. Mária kérése azonban tovább gazdagítja a szentolvasóról az előzőekben megfogalmazottakat. Arra mutat rá, hogy a titkok olyasvalamiket tartalmaznak, amik jellemzik saját életünket is. Érzelmi skálánk egészét felölelik a titkok. Az örömtől a bánatig, a szenvedéstől az örök boldogságig mindent.
Volt olyan vélemény, hogy régen a 150 zsoltár helyett mondták a teljes rózsafüzért a szerzetesek. Meglehet. Aztán jött Szent II. János Pál, aki megtoldotta a titkok választékát újabb öttel, a világosság titkaial, így aki a teljes rózsafüzért végig akarja mondani, az újabb ötven üdvözlégyet kell, hogy elmondjon. Nagy kincs ez az újabb öt titok. Jézus földi tevékenységének öt nagyon lényeges mozzanatára világít rá.
Most nézzük tovább az üzenetet! Ily módon a titkokat életetekké váltjátok, mert az élet titok mindaddig, míg nem helyezitek Isten kezébe. Igazán az ember megszentülésének a folyamatáról, s annak a módjáról szól ez a rész. Jézus életéről gondolkodunk, összekapcsoljuk saját életünk hasonló megtapasztalásaival, és Isten elé visszük ezeket a közös tapasztalatokat. Gondolkozásunk, életritmusunk felveszi azokat a vonásokat, amelyek a Mestert jellemezték, és így közelítünk ahhoz, aki az Ő Atyja és a mi Atyánk.
Így hittapasztalatra tesztek szert, mint Péter, aki találkozott Jézussal, és a Szentlélek betöltötte a szívét. Az első, ami a kijelentésről eszembe jut: Péter szívét pünkösdkor töltötte be a Szentlélek legalábbis huzamosan. A mi feladatunk is a Jézussal való találkozás, amely a Szentlélek segítségével lehetséges. Ám Lukács evangélista jóvoltából tudjuk, hogy az Atya mindenkinek megadja a Lelket, aki kéri. Azt hiszem, hogy Lukács kijelentése nagyon fontos és vigasztaló számunkra. Éljünk is a lehetőséggel: Kérjük az Atyától a Lelket, hogy életünk a háromságos egy Isten életközösségében folyjék le.
Gyermekeim, ti is meg vagytok hívva arra, hogy tanúságot tegyetek, azt a szeretetet megélve, amelyet Isten napról napra kinyilvánít jelenlétem által. Ezért gyermekeim, legyetek nyitottak, és szívvel imádkozzatok a hitben. Visszafelé bontom ki a képet. Nyissuk meg szívünket, és hittel imádkozzunk! Mintegy váljunk magunk imává.
Imáink tükrözzék életvitelünket, életünk teljék imában. Legyen ebben élő példaképünk Mária, aki napról napra, hónapról hónapra elénk hozza, elénk éli, közvetíti nekünk Isten szeretetét.
Kell ennél több? Azt hiszem, nem.
Az üzenet, lám, szervesen kapcsolódik az egyházi év soron következő időszakához, hiszen október Mária hónapja, a szentolvasó hónapja, a Rózsafüzér királynője hónapja. Csatlakozzunk hát ebben a hónapban különösen is a szentolvasó titkaiban foglaltak megéléséhez.
Gyorgyovich Miklós
